Mi lesz veled Oktatás?
Napjainkban az egyik kulcsprobléma hazánkban az oktatás kérdése. Az utóbbi években rengeteg változáson ment keresztül mind a közoktatás mind a felsőoktatás is, mely változások inkább negatívan érintették az oktatási rendszert, mintsem fejlesztették volna. Legnagyobb probléma szerintem az, hogy nagyarányú pénzmegvonások történtek mindkét területen, amely hogy ha nem is most, de későbbiekben kimutatja káros hatásait.
Felsőoktatás:
Államilag támogatott férőhelyek számának csökkenés, röghöz kötés törvénye, állami támogatások csökkentése az intézmények felé. Csak hogy pár példát említsek a rendszer változásairól.
Államilag támogatott férőhelyek számának csökkenése: több probléma forrása ez szerintem. Egyrészt a ponthatárokat az egekig feltolták, így a középiskolások nyakába még nagyobb nyomást téve, még inkább túlterhelik őket. Másrészt, mivel kevés államilag támogatott férőhely van, az iskola fizetésére 2 opció van. Szerencsésebb esetben a család tudja finanszírozni a tanulmányokat (de szerintem egy mai magyar átlag család erre nem képes) vagy diákmunka és diákhitel által. A diákhitel hátrányait szerintem nem kell firtatni (szép és jó, de tényleg segítség az hogy ha a fiatal adósággal vág neki az életnek).
Röghöz kötés: "az államilag támogatott diplomát megszerzőknek a végzés utáni 20 év alatt kell annyi időt Magyarországon dolgozniuk, amennyi a tanulmányaik ideje volt. Ez a tanulmányok jellegétől függően 3-6 évet jelent." Ha ezt nem teljesül, akkor a képzés díját vissza kell fizetniük.
A törvény létrejöttének az okai tiszták és sokan ezért is értenek vele egyet: az állam pénzén kitanítatott diákok ne külföldön hanem itthon dolgozzanak és kamatoztassák tanulmányaikat és a hazai gazdaság vérkeringésébe kapcsolódjanak be. A probléma szerintem ezzel ott kezdődik, hogy valamiért az okokat elfelejtették megvizsgálni. Valószínűsíthetően nem puszta unalomból döntöttek úgy a fiatalok többsége, hogy inkább külföldön vállal munkát. Magyarországon friss pályakezdőként a szakmában nagyon nehéz elhelyezkedni (főleg ha valakinek nincs hátszele), és a kezdő fizetéseket ne is említsük meg akkor. Ehhez képest külföldön a magyar munkaerő mindig keresett volt és a fizetések más kategóriát képviselnek. Lehet azzal kardoskodni, hogy márpedig kinn drágább is az élet. Igen ez tény de saját példámat tudom a leginkább felhozni. Volt szerencsém Londonban dolgozni. Az étkezést napi 6,5 fontból ki tudtam hozni, ami az ottani minimál órabér. Igazából külföldön ami sokba kerül az a szállás és az sokat elvisz a fizetésből.
Magával a törvénnyel semmilyen mértékben nem tudok egyetérteni és nem feltétlenül azért, hogy itthon tartatja a fiatalokat. A nagyobb probléma ott van, hogy hiába várják el, hogy a képzés vége utáni 20 évben a képzési időnek megfelelő időt dolgozzon itthon a diák, hogy ha nincs biztosítva számára a munkahely. Szép és jó, hogy dolgozzon itthon 3-6 évet, de hol? Talán ezen is el kellene gondolkozni.
Állami támogatás csökkenése az intézmények felé:
Számomra ez egy újabb érthetetlen lépés volt. Az iskolákat támogatni kéne inkább nem ellehetetleníteni a működésüket. Érthetetlen, hogy máshol belátják ezt, nálunk miért nem megy. A felsőoktatás támogatása több szempontból is megérné. A nagyobb támogatási pénzből az iskoláknak lenne lehetőségük bővíteni a felvettek számát, több külföldi diákot is fel tudnának venni (több szakot indíthatnának angol nyelven). Külföldről van igény a magyar felsőoktatás iránt, hiszen jó minőségű és összetett képzések vannak. A külföldi diákok számának növekedése többlet bevételt jelentene (albérlet, megélhetésre amit elköltenek stb.) és ehhez még hozzájárul, hogy a kinn maradt rokonoknak, barátoknak mesélnek hazánkról, ezáltal akár minimálisan is de a turizmusra is kihathatnak.
Én a következőképpen tudnám elképzelni a felsőoktatás jövőjét:
- A támogatások növelése, fejlesztések ösztönzése, külföldi diákok felvételének növelése
- Röghöz kötés megszüntetése, helyette inkább egy szakmához kötném a diplomát (1-2 éves képzés), mely által egyrészt lenne szakképesítésük a fiataloknak, másrészt ezáltal is bővülne a tudásuk, látószögük
- Külföldön való tanulás vagy munkavállalást nem korlátoznám (lásd pl. röghöz kötéssel), inkább támogatnám azokat, akik több évnyi kinntlét után hazatér. A legjobban ehhez egy középkori példát tudnék felhozni, mégpedig a céheket. Ahhoz, hogy valaki mesterré váljon több évnyi gyakorlatra volt szüksége más városokban/országokban. Ennek az előnye egyrészt a tapasztalat szerzés, másrészt az új dolgok, trükkök, munkafolyamatok elsajátítása volt, melyet hazavitt magával és hatással volt a gazdaságra. Manapság is hasonló kép van ez szerintem. Hogy ha valaki külföldön tanul/dolgozik, az nem hátrány, hiszen bővül a tapasztalata, a látóköre, ottani technikákat, trükköket sajátít el, amit hogy ha hazatér, itthon tud kamatoztatni (persze a hazacsábításhoz támogatás kell).
- Valamint a nyugati példák alapján a felsőoktatási intézmények segíthetnének munkákat találni diákjaik számára, ezáltal is segítenek a fiatalokon.
- Nyelvoktatás erősítése
A felsőoktatásról röviden ennyit tudnék mondani, de későbbiekben előfordulhat, hogy még reagálok.