Mi lesz veled Magyarország?

Mi lesz veled Magyarország?

Mi lesz veled Magyar gazdaság I. ?

2015. január 18. - Mornga Bkmb

Nehezen tudnám jellemezni, hogy jelenleg hol tart a magyar gazdaság. Nemigen látom, hogy vajon merre tart, mi lesz 10-20 év múlva. A gazdasági válságnak is "köszönhetően" az utóbbi években rengetek kis és közepes vállalkozás ment tönkre, és sok nagy cég is kivonult az országból, melynek következtében sok sok munkahely szűnt meg. Magyarországban rengeteg potencia rejlik. Nem egy, és nem is két gazdasági ág van, melyek húzóágazatokká válhatnának. 
Magyarországon a két legnagyobb probléma gazdaságilag a munkanélküliség és fizetések mértéke. A munkanélküliség részben a gazdasági válságnak is köszönhetően de növekedett, igaz az utóbbi időben a közmunka programmal valamelyest csökkent a munkanélküliek aránya. 
A fizetések mértéke aránytalan. A minimálbér nevetségesen alacsony itthon - az árakhoz viszonyítva-, viszont a felsőbb pozíciókban majdhogynem Nyugat Európai mértékű fizetések vannak. Ehhez gyorsan megjegyezném, hogy sajnos nem olyan egyszerű a fizetések rendezése. Sok cég, vállalat azért jött/jön Magyarországra, mivel itt olcsóbb munkaerőhöz tud jutni, így a kiadásait tudja csökkenteni. 
Mind a munkanélküliség, mind a fizetések aránytalanságának a következménye, hogy nagyon alacsony itthon az emberek diszkrecionális jövedelem. (Diszkrecionális jövedelem az önjövedelemből a létfenntartásra fordított összegen felüli jövedelemrész, mely összeg felhasználásáról az egyén szabadon dönthet.). Mennél nagyobb a diszkrecionális jövedelem, annál több pénz forog vissza a gazdaságban - ezáltal növekedik a kereslet, melynek következtében a kínálatot is próbálják a kereslethez igazítani, ezáltal munkahelyek teremtődnek, újabb emberek rendelkeznek jövedelemmel (diszkrecionális jövedelemmel) és sorolhatnám tovább. Hogy igazoljam eme állításomat, leginkább az 1929-33 közötti nagy világválságot tudnám felhozni. Mint ismeretes, Franklin D. Roosevelt (USA akkori elnöke) 1933-ban bevezette az új gazdasági-társadalmi irányvonalat, a New Dealt (új irányvonal). A rendelkezés lényege, abban rejlett, hogy az állam nagymértékű beavatkozást vállalt a gazdaság helyreállításában, újjáéledésében. Építkezések egész hada kezdődött állami pénzekből (főként az úthálózatot fejlesztették), mellyel munkát teremtettek az emberek egy nagy részének, és ezáltal fizetéshez juttatva őket, melyet visszaforgattak a gazdaságba és ezáltal újabb munkahelyeket teremtettek.
Mint ahogy említettem, Magyarországon megvan a lehetőség az előrelépésre és a gazdaság felélénkítéséhez. Több gazdasági ág van, melyekre, hogy ha kellő támogatás kap - melyhez egy kidolgozott terv is társul- felvirágoztathatja hazánkat. Ezek a gazdasági ágazatok: finom elektronika, mikro elektronika, turizmus, mezőgazdaság, oktatás. 

Finom elektronika/mikro elektronika: 

Tökéletes példának tartom Japánt magam előtt. Minimális nyersanyaggal rendelkeznek és ennek megfelelően alakították ki a gazdaságukat is. Kevés nyersanyagot igénylő ágazatokra koncentráltak, ilyenek az elektronikai termékek is. 
Magyarországon hasonlót könnyen el tudnék képzelni. Hazánk sem bővelkedik nyersanyagokból, ellenben rengeteg tehetséges feltalálónk van. Sajnos valamiért itthon sosem voltak támogatva ezen feltalálok, tudósok, így többségében külföldön szabadalmaztatták találmányaikat és hoztak bevételt az ottani államnak. Fontosnak tartom, hogy támogatást nyerjenek ezen elmék, találmányok, hiszen egyrészt a magyar ipar is nyerhetne, másrészt az ország is elismerésben részesülhetne (pozitív imázs növekedése). 
Hátránya ennek az iparágnak, a magas költségek. Hazánkban minden az elejéről kéne kezdeni/felépíteni, melynek anyagi vonzatai igen magasak, és hosszabb távú nyereséget garantálnak inkább.

A bejegyzés trackback címe:

https://ujjovomagyarorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr147085505

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Tudtad, hogy Goodfriend egy frissen kirobbantott polgárháborúból érkezett Budapestre? 2015.01.19. 12:28:32

Korábbi állomáshelye Szíria volt, ahol akár személyesen is részt vehetett a százezrek halálát követelő "Arab tavasz" nevű vérengzés kiprovokálásában. Mi is megtehetnénk, amit a nálunk józanabb török, német, orosz, bolíviai, ecuadori, bahreini, venezuel...

Trackback: Nem kellene ezeket a folyamatos hazaárulás miatt betiltani? 2015.01.19. 12:26:57

Támadást hirdettek a saját hazájuk ellen. EP-képviselőik a lehető legtöbb külföldi politikust rá akarják venni, hogy a lehető legrosszabb véleménnyel legyen hazánkról a nemzetközi sajtóban és minden egyéb fórumon, ahol megfordulnak - tudtuk meg nyilatk...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

frob 2015.01.19. 12:19:26

Pedig érthető, Mo. gyarmat. Japán is az volt, olcsó munkaerő, másolt dolgok.

Aztán gondolt egy nagyot és átállt a saját márkára. Ehhez persze az összes külföldi versenytársat, tanácsadót, stb. ki kellett rugdosnia az országból, továbbá szerencséje is volt, mert épp akkor nyúlt bele az elektronikai bizniszbe, amikor az felfutó volt, továbbá a japán mentalitás.

Lehet irigyelni Japánt, de egyrészt nagyon nem irigylésre méltók, másrészt lemásolhatatlanok. (Nagy és zárt piac, már ovis korban elkezdődik a bruszt, a szelekció, néhol középkori módszerek a vállalatvezetésben, stb.)

Az elektronika ma már nem menő, nem is lesz az, sok az automata, a gyártáshoz nem kell sok szakértelem, magas béreket itt lehetetlen elérni, nagyobb fantázia van a szoftverekben. Ez egy hihetetlenül dinamikusan fejlődő téma, az elektronika fejlődésének eleve gátja ma a szoftver.
Ehhez viszont nem elég az oktatás, tehetség is kell. Viszont itt jól jöhet a magyar ember kreativitása.
Még hozzá jöhet a gépipar, de itt is az a gond, hogy addig lehetünk benne sikeresek, amíg alacsonyak a bérek.

frob 2015.01.19. 12:23:58

@frob: A másik téma az élelmiszeripar, ahol nem tömegtermeléssel, hanem minőséggel kell operálnunk. Egyre nagyobb a felvevőpiac, rengeteg kiváló alapanyag és hagyományokon alapuló recept áll rendelkezésre. Persze nem csak a franciákkal kell versenyeznünk Franciaországban, hanem a feltörekvő piacokat is kell célozni, oroszok, egyre gazdagodó "isztánok", Kína, Japán.

Szarazinda 2015.01.19. 12:24:13

Köszönjük a közhelycunamit, és isten hozta a tízmillió közgazdász országában.

gono 2015.01.19. 12:56:53

ez fájdalmas. mintha a szerző minimum 80 éves lenne.

tralalala 2015.01.19. 13:14:40

Szerintem biztos tönkre fog menni az ország, ezt már megmondták 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban, 2014-ben is! Miért pont ebben az évben ne mondanák meg :)

(jó tudom én, hogy nem pont erről szólt a cikk, jó, hogy a szerző a pozitív, előremutató példákat is írt, nem csak a szokásos sírdogálást, még ha tényleg kicsit közhelyes is)

penzkapu · www.penzkapu.hu 2015.01.19. 13:38:27

Úgy érzékelem, Magyarországon a fő gond a gondolkodásmód:
1. "Nekem ne magyarázz, én jobban tudom."
Amikor fölvetem valakinek, hogy a "Nem lehet" helyett legalább egyszer próbálja ki a "Hogyan lehet?" megközelítést, többnyire megkapom, hogy én vagyok a hülye.

2. "Nem leszünk gyarmat, de azért csináljatok munkahelyet, és a nyereséget hagyjátok itt."
Ez nem így működik. Tessék előbb megismerkedni a magántulajdon működésével. Aztán lehet gyarmatosítani Amerikát.

3. Könyörgöm, legalább 5%-ban vállaljon mindenki felelősséget a döntéseiért!

Ha ez a 3 pont rendben van, innen már el lehet indulni.

J.László 2015.01.19. 14:08:25

Szerintem nem is Japán, hanem Korea a jobb példa.

Eredetileg északon volt az ipar és a dél volt elmaradott. Az 1970-es években készítettek prognózist, amely azt jósolta, hogy az akkori fejlett ipari országokban hamarosan tönkre fog menni a a hagyományos nehézipar. A kormányzat, amely nyilván unortodox volt a maga idejében, közreműködött abban, hogy Dél-Koreában kiépüljön a jó öreg régi nehézipar, amely majd átveszi a brit, német, stb. nehézipar helyét. Az ötlet bejött, a többi pedig jött utána magától.
süti beállítások módosítása